Az Európa Pont vendégei az energetika kilátásairól, az ezzel kapcsolatos megoldásokról és uniós válaszokról beszélgettek, természetesen kitérve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett helyzetre is. 

Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója: "Amit az Európai Unió a klímastratégiában elképzelt, a háború hatására a feje tetejére állt. Bebizonyosodott, hogy Oroszország nem megbízható partner, Putyin pedig nem racionális cselekvő. Ha hat hónapig nem érkezne orosz gáz, azt Európában – a legnagyobb kitettségünk miatt – Magyarország szenvedné meg leginkább: ez 1-6%-os GDP csökkenést okozna. Ha Németországban vésztervekkel készülnek erre, lehet, hogy nekünk is kellene"

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője: „Ez a tél megúszható”, nem kell a lakosságnak komolyabb korlátozásokkal szembesülnie” sem a fűtés, sem az áramtermelés területén. Az ipar viszont meg fogja szenvedni, hogy Európából összesen mintegy 30-40 milliárd köbméternyi gáz hiányozni fog. Ha február-márciusban, a fűtési szezon végén még jön egy nagyon komoly hideg, egy nagyon rövid időszakban, néhány napig előfordulhat, hogy a lakossági korlátozásokra is szükség lehet."

Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgatója: A háború plusz érv a zöldenergia felgyorsítása mellett: Európa energiafüggetlenségét csak megújuló energiával tudjuk részben biztosítani. Európa számára kihívás, hogy erőforrásainkat nem tudjuk csak a zöldenergia-átmenetre fordítani, ezzel párhuzamosan foglalkoznunk kell az alternatív fosszilis infrastruktúra kiépítésével is.

Továbbá:

• Lesz-e elég benzin?  Milyen problémákat okoz az ársapka és mire lenne jó az európai szintű extraprofitadó?
• Norvégia, Törökország, Irán, Azerbajdzsán – honnan pótoljuk a földgázt?
• Békés energiaátmenet vagy forradalom? Hidrogén, atomenergia, megújulók – mi a jövő?
• Hogyan korszerűsíthetők a Kádár-kockák?

Az Európa Pont összes podcast-epizódja: https://europapont.simplecast.com/